Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell, akit Bi-Pi-nek ismer�nk (angolul a B.P. /ejtsd.: bi-pi/ ) 1857. febru�r 22-�n sz�letett London Paddington negyed�ben a Stanhope Street 6. sz. alatt (ma Stanhope Terrace 11.). Nyolcadik gyereke �s hatodik fia volt Peter Baden-Powell tiszteletesnek, az oxfordi egyetem egykori professzor�nak, aki keresztap�nak Robert Stephensont, a vas�t �tt�r�j�nek, George Stephensonnak fi�t k�rte meg.

Bi-Pi m�g csak h�rom �ves volt, amikor apja meghalt. A csal�d ett�l kezdve nem �lt j�m�dban. Bi-Pi els� tan�t�n�je �desanyja volt, majd a Rose Hill iskol�ba j�rt Turnbridge Wellsben, ahonnan 1870-ben �szt�nd�jat nyert a h�res Charterhouse iskol�ba. Amikor oda beiratkozott, az iskola Londonban volt, de k�s�bb vid�kre, Godalmingbe k�lt�z�tt. Bi-Pi �let�re nagy hat�ssal volt, hogy a term�szet k�zel�ben �lhetett. Mindig nagyon szeretett �j k�pess�gekre szert tenni. Zongor�zott �s heged�lt. Sz�n�szkedett �s

n�ha boh�cot alak�tott. M�r a Charterhouse-ban kezdett �rdekl�dni a cserk�sz�s �s az erdei �let ir�nt. Nyulakat fogott a boz�tban, f�z�tt, �gyelve, hogy a f�st el ne �rulja b�v�hely�t, fejsz�vel f�t v�gott, madarakkal �s �llatokkal bar�tkozott.
-"H�nyszor megm�sztam a f�kat (�s megdermedtem) ott f�nt, ha tal�ros tan�rok mentek el alattam." - �rta k�s�bb.

A sz�nid�k sem mentek k�rba. B�tyjaival egy�tt mindig kalandokat keresett. Egy sz�netben cs�nakon k�r�lj�rt�k D�l-Angli�t. Egy m�sik alkalommal kenuval f�lmentek a Temze forr�s�ig. A viktori�nus Angli�ban a fiatalok nemigen v�llalkoztak ilyesmire. Az itt tanultaknak k�s�bbi �let�ben nagy haszn�t vette.

Az iskol�ban Bi-Pi nem szerzett kiv�l� oszt�lyzatokat, amint ez bizony�tv�nyaib�l is kider�l. Egy be�r�s:
-"Matematika - L�that�an abbahagyta a tanul�st. Francia - J� eredm�nyt �rhetne el, de ellustult, alszik az iskol�ban."
1876-ban, a k�z�piskola ut�n el�sz�r Oxfordba jelentkezett, de nem vett�k f�l. P�r h�ttel k�s�bb azonban a sandhurst-i katonai akad�mi�n m�sodik lett a t�bb mint sz�z jelentkez� k�z�l. Igy elker�lte a kik�pz�st �s alhadnagyi rangban r�gt�n a 13-as husz�rokhoz ker�lt, akik akkor Indi�ban �llom�soztak.

Indi�ban a fiatal katonatiszt tov�bb gyakorolta a cserk�sz�st, t�rk�p�szetet �s f�lder�t�st. Sikerei k�vetkezt�ben hamarosan kik�pz� lett. M�dszere annak idej�n szokatlan volt: kis csoportok m�k�dtek egy vezet� ir�ny�t�s�val. Aki j� munk�t v�gzett, k�l�n elismer�st kapott. Kit�ntet�sk�nt Bi-Pi az ir�nyt� �szaki ir�ny�t mutat� karhoz hasonl� jelv�nyt adott, amely nagyon hasonl�tott a mai cserk�szjelv�nyhez.

K�s�bb D�l-Afrik�ban, M�lt�n �s �rorsz�gban teljes�tett szolg�latot a legk�l�nb�z�bb beoszt�sokban, de f�k�nt mint k�m �s felder�t�. �lm�nyeir�l k�sz�lt rajzai �s �r�sai eleinte �js�gokban jelentek meg, k�s�bb pedig k�nyveket is �rt (The Adventures of a Spy, The Downfall of Prempeh, The Matabele Campaign).

1899-ben a d�l-afrikai holland telepesek, a b�rok elleni h�bor�ban Mafeking v�ros megv�d�s�vel b�zt�k meg. A 217 napos sikertelen ostrom sor�n Bi-Pi-re m�ly benyom�st tett a l�szerhord�ssal, �lelmiszersz�ll�t�ssal, h�rvitellel, sebes�ltek �pol�s�val megb�zott fi�k �gyess�ge �s tal�l�konys�ga. Err�l k�s�bb �gy �rt: "Ez a tapasztalat arra tan�tott, hogy ha a fi�k kik�pz�se alkalmazkodik term�szet�kh�z, igen gyorsan tanulnak, tov�bb�, hogy a fi�k - felt�ve, hogy megb�z�st kapnak - l�nyegesen nagyobb feladatokat k�pesek elv�gezni, mint azt az ember gondoln�."

cserk�szet gyorsan elterjedt a Brit Birodalomban �s vil�gszerte, v�g�l gyakorlatilag a vil�g minden orsz�g�ba eljutott. (Noha k�s�bb a totalit�rius �llamok betiltott�k, mivel a cserk�szet alapvet�en demokratikus �s �nk�ntes.) A Scouting for Boys t�bb mint 35 nyelven jelent meg. Bi-Pi hamarosan k�zpontot rendezett be, hogy a be�z�nl� k�rd�sekre v�laszolni tudjon, 1910-ben pedig, 53 �ves kor�ban VII. Edward kir�ly tan�cs�ra nyugalomba vonult a katonas�gt�l, mert a kir�ly �gy v�lte, hogy a cserk�szmozgalomban eredm�nyesebb munk�t tud v�gezni haz�ja sz�m�ra. �gy minden lelkesed�s�t �s energi�j�t a cserk�szet fejleszt�s�re ford�totta. Beutazta az eg�sz vil�got; mindenhov� elment, ahol legink�bb sz�ks�g volt arra, hogy buzd�tsa a fejl�d�st �s megadja azt az �szt�nz�st, amelyet csak � adhatott. (Magyarorsz�gon k�tszer: 1928-ban �s 1933-ban j�rt.)

1912-ben feles�g�l vette Olave St. Clair Soames-t, aki �lland� seg�t�je lett �s t�rsa minden munk�j�ban. Hamarosan Ewhurst-be, egy sussex-i faluba k�lt�ztek, egy dombtet�n �ll� h�zba, amelyet Pax Hillnek (b�kedomb) neveztek el. H�rom gyerek�k volt, Peter, Heather �s Betty. Olave, Lady Baden-Powell 1930-t�l mint a vil�g f�cserk�szl�nya v�lt ismertt�. (Bi-Pi �s Olave k�z�s sz�let�snapja, febru�r 22. a Thinking Day, az "Eml�kez�s napja".)